Szükség van a jól működő tőzsdére

Magyar tőzsde
 

Szükség van a jól működő tőzsdére

Felpörgetik a magyar tőzsdét, itt az új stratégia

Új bevezetések, vállalati sikersztorik, a nagyvállalatok mellett a hazai kis- és középvállalatok tőkepiacra vezetése – ezek a legfontosabbak a hazai tőzsde 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiai célkitűzései közül, amelyeket szerdán ismertetettek. A tőzsdefejlesztés eszközeiről egyelőre nem sokat tudhattunk meg: az egyeztetések még folynak a Nemzetgazdasági Minisztériummal.

A magyar gazdaság sikeréhez szükség van a jól működő tőzsdére – hangsúlyozta Nagy Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tőzsdetanácsának elnöke (egyben a Magyar Nemzeti Bank alelnöke). A BÉT igazgatósága által elfogadott ötéves stratégia célja egy olyan átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési program megvalósítása, amelynek eredményeként a tőzsde hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez és versenyképessége javításához közép- és hosszú távon – tette hozzá.

Tárgyalnak az ösztönzőkről
A stratégia megvalósítását a BÉT a kormány támogatásával kívánja végrehajtani, így tárgyalásokat kezdeményezett a nemzeti tőzsde fejlesztésének lehetőségeiről. Ezek az egyeztetések azonban a Nemzetgazdasági Minisztériummal még folynak, így azokra a kérdésekre, hogy milyen ösztönzők segíthetik majd a piac fejlesztését a tőzsde menedzsmentje még nem tudott válaszolni.

A tőkepiac fejlesztésének aktualitásáról szólva Nagy Márton kiemelte, hogy a 2019-2020 közötti időszak kritikus lesz a vállalkozások forráshoz jutásának kérdésében. Ekkorra az uniós források kifutnak, a jegybank visszavonul a vállalati hitelezés támogatásából, s – lévén a kormány a nullszaldós költségvetés elérésére törekszik – egyéb kormányzati programok sem várhatók. Egyre inkább a piaci eszközök felé kell fordulnia a cégeknek, amelyben egy jól működő tőkepiacnak fontos szerepe lehet.

A BÉT fejlettsége jelenleg az elnök szerint igen alacsony: a tőzsdei kapitalizáció (a bevezetett részvények aktuális árfolyamon számított piaci értéke) a magyar gazdaság által megtermelt javak éves összértékének (GDP) mindössze a 18 százalékát éri el. A BÉT új stratégiájában kitűzött célok alapján ez az évtized végére 30 százalékra nő. E szint elérése a Nagy Márton által ismertetettek szerint a reál GDP-növekedéséhez 0,2-0,3 százalékpontos többletbővüléssel járulhat hozzá.

Ambíciózus célok
A stratégia megvalósításáról már Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója számolt be. Ennek részeként kínálati oldal erősítése érdekében évente legalább 5 részvényt, vagy vállalati kötvényt szeretnének bevezetni piacra. Ezt segíti majd, hogy megerősítik a BÉT a tőzsdeérett cégek piaci megjelenését segítő tevékenységét. A tőzsdei jelenlét előszobájaként emlegetett tőzsdeképes cégek klubjába 50 vállalkozást kívánnak meghívni. Ezek a cégek adatszolgáltatásaikban, működésükben az átmeneti időszakban alkalmazkodnak a tőzsdei elvárásokhoz, és 1-2 éven belül tőzsdére léphetnek.

Célok
- évi legalább 5 részvény vagy kötvénykibocsátás,
- 50 cég meghívása a tőzsde előszobájába,
- a nagy likviditású részvények számának a mai 4-ről (Magyar Telekom, Mol, OTP, Richter) 5-re emelése,
- 30 cég bevezetése a kis- és középvállalatoknak nyíló piacra,
- a GDP-arányos tőzsdei kapitalizáció jelenlegi 18 százalékról, 30-ra növelése az évtized végéig
- legalább 20 elemzők által követett részvény legyen a magyar piacon
- árjegyzői rendszer bevezetése.

Keresleti oldalról a cél, hogy a befektetői szerkezetben erősödjön a hazai lakossági befektetői kör aránya. Ennek támogatására erősíteni kívánják az elemzői hátteret és a tervezik az árjegyzés bevezetését legalább 20 részvényre.

A kis- és középvállalatok papírjainak kereskedésére külön platformot hoznak majd létre. Ez egy kockázatosabb forma, más piacon kell bevezetni – hívta fel a figyelmet Végh Richárd. A célok a vezérigazgató által megfogalmazottak szerint ambiciózusak, de nem elérhetetlenek.

Kik lesznek az első fecskék?
Hiába záporoztak a kérdések a tájékoztatón arról, hogy kik lehetnek a következő tőzsdei aspiránsok, konkrét cégnév 1 hangzott el, az MKB-é, ami persze nem új, hisz uniós vállalás, hogy a bankot 2019-ig tőzsdére vigyék.

Az állami vállalatok tőzsdére csábításáról Nagy Márton úgy nyilatkozott, hogy ez nem egyszerű feladat: egy részük messze van a tőzsdeérettségtől, másutt egyéb problémák vannak. Azt azonban jelezte az elnök, hogy a BÉT vezetése számára kitűzött feladat, hogy állami cégeket keressenek meg a tőzsdére lépés érdekében.

 

Forrás: investor.hu